 A vulkánok avagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma.
A magma felszíni tevékenysége a vulkanizmus: ebből keletkeznek világszerte a vulkáni kúpok, vulkáni hegységek. Vulkanizmusról csak akkor beszélünk, ha a magma eléri a Föld felszínét (ilyenkor láva lesz belőle). Olyankor, amikor a magma a mélységben megreked, és ott kristályosodik kőzetté, a folyamat neve magmatizmus.
A vulkán szó elnevezését az antik mitológiában szereplő Vulcanusról, a rómaiak tűzistenéről kapta, aki egyben a kovácsok istene is volt.
A 20. században elsősorban a lemeztektonika elméletének kiforrása hozott óriási előrelépést; ez megnyugtatóan magyarázta a vulkáni jelenségeknek egy igen nagy csoportját. A század elején jelentek meg az első átfogó, a vulkánokat osztályozó munkák. Jelentős szerepet játszottak a vulkanizmus megismerésében a japán tudósok is, ami annak tudható be, hogy országuk az egyik legaktívabb vulkáni zónában fekszik.
Részei:
Magmakamra – olvadt kőzetekkel teli üreg a Föld szilárd kérgében. A magmakamrák helyzetét nehéz meghatározni, ezért elsősorban a felszín közeli kamrákat ismerjük. Ha a magma hosszabb ideig tartózkodik a kamrában, összetevői sűrűségének megfelelően vastagodni kezd.
Vulkáni csatorna - egy olyan nyílás a földkéregben, amelyen a magma a felszínre tör.
Vulkáni kráter – a felszínnek az a tölcsér alakú mélyedése a kürtő felszíni végénél, amelyen a törmelékanyag és a láva a felszínre jut. Alakja, átmérője és mélysége változó.
Vulkáni kúp – a felszínre hozott törmelékanyag és láva építi fel.
Kaldera – a robbanásos kitörések eredménye.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT![#CATASTROPHES_ONLINE [Avagy természeti csapások]](/portal/catastrophes-online/image/logo_1276798940.jpg "#CATASTROPHES_ONLINE [Avagy természeti csapások]"){kind=logo}
Hírek,frissek,szerkesztések