Celldömölk nyugati határában a Kemenesháton emelkedő Ság-hegy felhagyott bazaltbányájában a miocén legvégén (kb. 5,5 millió évvel ezelőtt) működött maar-vulkán belseje tanulmányozható. 

A bányászat során számos helyen feltárták az egykori kitörések kiszórt anyagából képződött tufagyűrűt. A Ság-hegy leglátványosabb földtani érdekességei közé tartoznak a vulkáni robbanások során kirepült bombák becsapódásai a tufagyűrű jól rétegzett, finomszemű rétegeiben.

Több helyen látni a bányában a krátert kitöltő egykori lávató bazaltjának és a tufagyűrű vulkáni törmelékes kőzeteinek (piroklasztitjainak) az érintkezését is. A bányászat során a lávató megszilárdult anyagát, a kiváló műszaki tulajdonságokkal bíró bazaltot termelték. Ahol elérték ennek határát, ott megállt a bányaművelés, ezzel önkéntelenül hozzájárulva egy későbbi szabadtéri geológiai múzeum kialakításához.

A Ság-hegy formája a vulkáni működést követő lepusztulási időszak során jött létre. A vulkánt felépítő kőzetek sokkal keményebbek, a külső erők eróziós hatásának jobban ellenállók, mint a környező területeket felépítő tavi-folyóvízi homok- és agyagrétegek. Így a puhább üledékes kőzetek lepusztulásával a Ság-hegy fokozatosan magasodott a Kisalföld felszíne fölé. A vulkán felépítését és fejlődéstörténetét a bányában kialakított Ság-hegyi geológiai tanösvény táblái illusztrálják.