Hirtelen leapadt egy tó vize, varangyok ezrei lepték el az utcákat egy közeli tartományban, s néhány órával a szörnyű földtengés előtt egy állatkert jószágai különösen kezdtek viselkedni - a hétfőn bekövetkezett szecsuáni földrengés után ilyen és ehhez hasonló jelekről számoltak be a kínai internetezők.

A helyi blogok és csetszobák íródeákjai mind azt latolgatják, hogy ezek a természeti jelek miért nem hívták fel az illetékesek figyelmét a közelgő katasztrófára. „Ha a szeizmológiai hivatal jól végezte volna a dolgát, tíz nappal előre jelezhették volna a közelgő veszélyt, amikor egy óra leforgása alatt sok ezer köbméter víz tűnt el Hubejben, de elmulasztották” - értetlenkedett egy netező.

A szakértők azt állítják, hogy gyakorlatilag lehetetlen előrejelezni, mikor és hol lesz földrengés. Sok országban ezért a természet változásaira is ügyelnek, mivel - főként az állatok viselkedéséből - következtetni lehet egy készülő katasztrófára. Roger Musson, a brit geológiai kutatóintézet egyik munkatársa szerint azonban egyelőre ebben a tekintetben sincs megbízható módszer.

A tények azonban nem látszanak meggyőzni a netezőket, és kedden még a helyi média is rákapott az ügyre: a China Daily egyik cikke kérdőre vonta a kormányt, miért nem figyelmeztetett előre a földrengésre.

Jeleztek a varangyok és az állatkerti állatok is

Sajtójelentések szerint három hete a rengés epicentrumától 560 kilométerre keletre, a Hubej tartománybeli Ensi város egyik tavából tűnt el nagy mennyiségű víz. Három nappal a katasztrófa előtt pedig varangylégió szállta meg Mianzu utcáit. A városban a földrengés során legalább kétezer ember vesztette életét. A helyiek ugyan mondogatták, hogy földrengést jósolnak a békák, ám az illetékes erdészeti hivatal másnap (két nappal a rengés előtt) egy újságban megnyugtatásul közölte, hogy természetes jelenségről van szó.

A rengés napján az epicentrumtól ezer kilométerre keletre fekvő vuhani állatkertben a zebrák kezdték el fejükkel ütni karámjuk ajtaját. A helyi sajtó arról is beszámolt, hogy az elefántok az ormányukat lóbálták olyan vadul, hogy csaknem leütötték egyik gondozójukat. A tigrisek és az oroszlánok, amelyek nappal rendszerint szunyókálnak, idegesen járkáltak fel-alá. Öt perccel a rengés előtt pedig a pávák fogtak éktelen rikácsolásba. Az állatkert vezetői szerint az állatok viselkedése alighanem a készülő földrengésre utalt.

A szakértők szerint a rengés előtt a föld alatt megmozduló kőzet feltehetően olyan elektromos jelet bocsát ki, amelyet némely állat képes érzékelni. Más elmélet azt állítja, hogy egyes állatok az ember számára érzékelhetetlen gyenge lökés miatt riadnak meg.

A kínai szakemberek hol hisznek a természeti jelekben, hol nem

A kínai szakemberek azzal védekeznek, hogy felhasználják a természeti jelenségek megfigyelését az előrejelzésre. A kínai szeizmológiai hivatal egyik kutatója elmondta, hogy az elmúlt húsz évben húsz esetben történt ilyesmi, bár ez a kínai földrengéseknek csupán töredékét jelenti. 1975-ben az állatok szokatlan viselkedése és a vízszint változása miatt evakuálták a lakosságot az északkeleti Hajcseng városból, amit másnap 7,3 erősségű földregés rázott meg. Így is kétezer volt a halálos áldozatok száma. Egy évvel később azonban nem jelezték előre a tangsani katasztrófát, és a 7,6-es rengésnek végül 240 ezer halálos áldozata lett.

Azt a földrengést is megelőzték bizonyos természeti változások, mint a vízszint csökkenése a kutakban. Ki is küldtek egy kutatócsoportot a jelenség tanulmányozására, ám a szeizmológusok nem láttak okot az aggodalomra. Mivel a városban töltötték az éjszakát, ők is meghaltak a katasztrófa sor