Izrael és szomszédai évek óta viaskodnak érte. Aszály szikkasztja, települések szennyezik, szivattyúk dézsmálják. Megmenekülhet-e vajon a Jordán, hogy utat mutasson a béke felé?
A probléma egyik fő oka a vízhiány. Az elmúlt félszáz évben több mint 90 százalékkal csökkent a Jordán hozama. A vízkészlet egy része a felső folyásnál, a Kineret-tavat megcsapoló országos vízellátó gerincvezetéken keresztül jut el Izrael városaiba és termőföldjeire, a mellékfolyók vizét pedig Jordánia és Szíria duzzasztja fel és hasznosítja, legfőképpen mezőgazdasági célra. Így aztán alsó szakaszán már jószerével egy csepp tiszta vizet sem kap a Jordán – mire útja végére ér, csupán sós víz, meg kommunális és mezőgazdasági szenny mérgező katyvasza hömpölyög medrében. A Jordán vizéért vívott háborúság ijesztően életszerű tablón szemlélteti, milyen súlyos konfliktusok forrása lehet a vízkincs világszerte.
Oly bolygón élünk, ahol a szomszédok évezredek óta ölre mennek, harcba szállnak a vízért.
 |
A megszállt területeken élő palesztinoknak kevés jut a vízből. Ha sekély kútjaik elapadnak; a palesztin földművesek kénytelenek Izraeltől visszavásárolni az elszivattyúzott felszín alatti vizet (az Európai Unió támogatásával). |
Sok folyója van a Földnek, amelynek birtoklásáért akármikor véres harcok törhetnek ki: Pakisztán és India az Indusért, Etiópia és Egyiptom a Nílusért, Törökország és Szíria az Eufráteszért, Botswana és Namíbia az Okavangóért perlekedik. Hosszú a lista, de mint Oregon állami egyetemének kutatói kimutatták, egy ideje már főként a Közel-Keleten dúlnak harcok a folyókért: 1950 óta összesen 37 katonai konfliktust szított a vízvita, ezek közül 32 összetűzés a Közel-Keleten, s kettő híján mindegyik Izrael és arab szomszédai között robbant ki. Legtöbbször a milliókat ivó-, fürdő- és öntözővízzel ellátó Jordán és mellékfolyói kerültek a viták gyújtópontjába.
 |
Álmok karjában simogató hullámokon lebegve… Ciszjordániai kislányok hűsölnek a Holt-tengerben. Mióta legfőbb tápláló folyama; a Jordán csupán tizedannyi vízzel tölti fel. Az utóbbi harminc évben nem kevesebb mint 21 métert apadt a beltenger. |
A Jordán birtoklása azóta ilyen kényes kérdés, mióta 1948-ban létrejött Izrael állam, és szembesült a problémával, hogy összes vízforrása a határokon túl ered. Izrael népének léte a Jordántól, annak Szíria és Libanon területén fekvő forrásvidékétől, a Kineret-tó vízkészletétől, továbbá a szomszédos országokból érkező mellékfolyóktól függ. A szomszéd országok hasonló helyzetben vannak, fennmaradásuknak szintén a víz a záloga. Mindenki függ a másiktól, és ez a helyzet meglehetősen ingataggá teszi a térség békéjét.
Másfelől a vízvita alapot teremt a párbeszédhez.
 |
Hat év aszály után semmire sem jó már a jordániai Ziglab-gát vízmércéje. A Jordán keleti mellékfolyóinak vizét befogadó tározó 2003 óta nem töltődött fel teljesen. Ma már alig ötödét kapja a remélt vízmennyiségnek. Jordánia kénytelen volt korlátozni a lakosság vízfogyasztását. |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT![#CATASTROPHES_ONLINE [Avagy természeti csapások]](/portal/catastrophes-online/image/logo_1276798940.jpg "#CATASTROPHES_ONLINE [Avagy természeti csapások]"){kind=logo}
Hírek,frissek,szerkesztések