A Szaturnusz déli féltekéjén egy hatalmas, a földi hurrikánhoz hasonló légörvényt kapott lencsevégre a Cassini űrszonda. A jelenség érdekessége, hogy kutatók eddig még soha nem figyeltek meg „egyszemű” légörvényt a Földön kívül.
A Cassini űrszonda által készített képeken jól látható a sötét szem körül kialakult légörvény. A megfigyelés érdekességét az adja, hogy eddig csak kétszemű légörvényeket figyeltek meg más bolygókon, ezek közül legismertebb a Vénusz déli féltekéjén látható két szem.
A Szaturnuszon készített képek alapján a jelenség kísértetiesen emlékeztet egy földi hurrikánra, de két fontos dologban el is tér attól. Egyrészt a hurrikánokkal ellentétben, úgy tűnik, hogy a Szaturnusz légörvényének középpontja nem mozog, hanem egy helyben áll. Méretét tekintve viszont messze felülmúlja a földi hurrikánok szemét. A szaturnuszi légörvényben a felhők 75 kilométer magasságban tornyosulnak fel, a légörvény átmérője mintegy nyolcezer kilométer, a szélsebesség pedig eléri az óránkénti 550 kilométert.
A Cassini három óra alatt 14 felvételt készített a légörvényről. Az itt látható képek különböző hullámhossz tartományban készültek. A kutatók a sötét szem körül, az óramutató járásával megegyező irányba forgó felhők vetítette árnyékból becsülték a felhőoszlop magasságát. A légörvény közepén lévő szemen keresztül pedig bepillantást nyerhettek a gázbolygó légkörének alsóbb rétegeibe.
Izgalmas kérdés, hogy hogyan keletkezhetett a légörvény, és mi tartja életben. Földi körülmények között ugyanis a trópusi hurrikánok úgy képződnek, hogy a relatív meleg óceán fölött a magas páratartalmú levegő felfelé áramlik, eközben kicsapódik, és spirális alakú felhőzetet képez. A légörvény közepén a felfelé emelkedő levegő teljesen lehűl, elveszíti páratartalmát, és újra lefelé ereszkedik. Így alakul ki az örvény közepén a tiszta, szélcsendes szem.
A Szaturnuszon viszont nincs óceán, ami hajtaná ezt a folyamatot, de valószínűleg hasonló mechanizmus játszódik le ott is. „A jövőben tovább vizsgáljuk a jelenséget, és folyamatosan nyomon követjük az évszaktól függő változásokat is” – nyilatkozta a hírügynökségeknek Andrew Ingersoll, a pasadenai California Institute of Technology Cassini-kutatócsoportjának tagja. |