A 2004-es hatalmas szökőár nem volt egyedi esemény az Indiai-óceán medencéjében. A történelem folyamán már többször is hasonló erősségű cunami pusztított végig a területen. A legújabb kutatások szerint előfordulásuk adott időközönként ismétlődést mutat.
Öt és fél éve már, hogy Karácsony másnapján egy gyilkos szökőár söpört végig az Indiai-óceán partvidékén. Pusztítása mindenkit megdöbbentett, hiszen közel 230 000 ember halt meg, vagy tűnt el Sri Lanka, India, Thaiföld, a Maldív-szigetek, illetve Indonézia területén. A legnagyobb veszteséget az indonéziai Aceh tartományban okozta, ahol a természeti csapás több mint 170 000 áldozatot követelt.
 |
A szökőár pusztítása Aceh tartományban (Indonézia) |
A cunamit követően számos kutatás indult, hogy fényt derítsen a kiváltó okokra, és az összefüggések alaposabb megvizsgálásával hozzájárulhasson a pontosabb előrejelzési rendszer kiépítéséhez. Napjainkra ez a figyelőrendszer – amely kiterjed az Indiai- és a Csendes-óceán medencéjére is – nagyrészt elkészült, illetve átadás előtt áll. Ugyanakkor az óriás cunami kutatása még további meglepetéseket tartogathat. Ezek közé tartozik két nemzetközi kutatócsoport bejelentése, mely szerint a gyilkos szökőárak a történelem folyamán többször is pusztítottak a területen. Ráadásul jelentkezésük mintha periodikusan ismétlődne. Eredményeik a Nature folyóiratban láttak napvilágot.
Árulkodó üledékrétegek
A 2004-es szökőár hatalmas mennyiségű üledéket szállított magával, amit a partvidéken és a szárazföld belsejében vastagon elterített. Hasonló üledékréteget hagyhattak maguk után a korábbi katasztrófák is. Ezek nyomába eredt két nemzetközi kutatócsoport is, amely a legutóbbi szökőár által leginkább sújtott területeket vizsgálta át. Az egyik, Kruawun Jankaew a thaiföldi Chulalongkorn Egyetem kutatója vezetésével közel 150 üledékmintát vizsgált át. Mintavétel helyéül a Thaiföld nyugati partjai előtt található Phra Thong szigetet választották, ahol 2004-ben 20 méter magas óriáshullám pusztított. A másik csoport Katrin Monecke, a Pittsburgh-i Egyetem kutatója vezetésével Indonézia, Szumátra-szigetén található Aceh tartományába utazott, ahol a szökőár legutóbb a 35 méter magasságot is elérte. Ők is több mint 100 helyről vettek üledékmintát. A mintavétel mindkét esetben olyan területeken történt, ahol a cunami hordalékából visszamaradt homokrétegek sértetlenül megmaradhattak, mivel nem pusztította le őket a folyóvízi erózió, a szél, vagy a mezőgazdasági tevékenység.
 |
Tájkép cunami után Thaiföldön |
A mintákban mindkét kutatócsoport talált több olyan üledékréteget, amely összetétele alapján szökőárhoz kapcsolható. Az üledék vastagságából és a szemcseméretből kiszámították a cunami erősségét. A hullámok magasságára pedig abból következtettek, hogy azok milyen messzire szállították az üledéket a szárazföld belsejébe. Végül az üledékrétegekben található szerves anyagokon végzett rádikarbonos kormeghatározással, kiszámították az üledékek keletkezésének idejét.
Ismétlődő szökőárak
A minták alapján arra lehet következtetni, hogy a legutóbbi szökőárhoz hasonló erejű katasztrófa történhetett 600-700 évvel ezelőtt is. A középkorban lejátszódó eseményről írásos dokumentumok nem maradtak fent, ellenben mindkét kutatócsoport mintáiban kimutatható volt. A következő olyan rétegnek kora, amely szintén szökőárhoz kapcsolható 1200-1400 évvel ezelőttire tehető. Nagyobb mélységekben hasonló üledékes homokrétegekre bukkantak, azonban ezek esetében már egyre nagyobbak a két helyszín közötti időbeli eltérések. A mintákból még beazonosítható egy közel 2000 évvel, illetve egy 2500-2800 évvel ezelőtt lejátszódott katasztrófa is, azonban ezek pontosítása további kutatást igényel.
Az időpontokat figyelve felvetődik annak lehetősége, hogy az Indiai-óceán vizsgált területén 600-700 éves időközönként pusztító szökőár söpör végig. Ugyan a statisztikák szerint az Indiai-óceán medencéjében bolygónk összes cunamijának csupán 5%-a játszódik le, mégis kisebb helyi szökőárak akár néhány évente is előfordulhatnak. Ezek közé tartozik az is, amely 2006. július 17-én 3 méter magas hullámokkal érte el Jáva szigetét és több mint száz halálos áldozatot követelt. Ennek kiváltó oka egy 7,7-es erősségű földrengés volt.
 |
A szökőár Jáva szigetét (Indonézia) többször is meglátogatta |
Ma már számítógépes modelleken vizsgálják a földfelszínt borító óceáni és szárazföldi kőzetlemezek mozgását, ezek sebességét, távolodásuk és közeledésük mértékét. Ugyanakkor a legmodernebb érzékelő műszerek birtokában sem tudjuk a pusztító földrengések kipattanását pontosan előrejelezni, melyek pusztító erősségű cunamikat idézhetnek elő. Így minden olyan információ, amely ezek előfordulásának a gyakoriságára utal, csökkentheti a bizonytalanságot és segítheti a megelőzést. |
AJÁNLOM AZ OLDALT![#CATASTROPHES_ONLINE [Avagy természeti csapások]](/portal/catastrophes-online/image/logo_1276798940.jpg "#CATASTROPHES_ONLINE [Avagy természeti csapások]"){kind=logo}
Hírek,frissek,szerkesztések