Az eddigi években az erdei tűzkárral érintett, átlagosnak mondható kb. 1000 hektár az idei évben jelentősen megnőtt, már több mint 15000 hektár vált a lángok martalékává. Az okozott kár a 10 milliárd forintot is meghaladja!

- Gondatlanság
A hazai erdőtüzek 99-100 %-a emberi tevékenység miatt keletkezik, azaz kifejezetten gyakori, sőt(!), hogy gondatlanság miatt. 
- Globális és lokális felmelegedés:
A klímaváltozás nem csak a tűzkárok számát, gyakoriságát növeli, hanem a kialakult tüzek terjedési sebességét is. A forró nyarak, a csapadékhiányos időszakok növekedése, a hőségnapok, a szárazabb éghajlat fele tolódás, mind-mid olyan tényezó, amitől a túzkárok súlyosbodnak. Az oltás nehezebb, emiatt a károsított terület nagyobb, és így a kár is hatványozódik.

Alapvetően a kár helye szerint csoportosíthatjuk az erdőtüzeket:

A talaj mentén, a száraz avarban, tűalomban terjed. Idősebb, vastag kérgű állományok jó esetben átvészelhetik, elsősorban szeles időben, amikor a tűz gyorsan halad, és a törzsön lévő kérget éri csak, de a kambium nem sérül. Sajnos ez nem mindig van így! Elsősorban fenyves állományokban fejlődik koronatűzzé, de elmondható, hogy az okozott kár már itt is jelentős. Kiemelten igaz ez a fiatal erdőkre, csemetésekre. Az éghajlat szárazabbá válásával lombos állományokban is megnő a tűz sebessége, ezzel az okozott kár is, egyenes arányban.

Ha a koronába is eljutnak a lángok, akkor már az okozott kár általában végzetes az erdőállomány számára. Kifejezetten veszélyes és gyorsan terjed a koronatűz a sűrű, elsősorban alföldi fenyőállományokban. A nagy területű, gyors, intenzív és későn észlelt erdőtüzek a keletkező tömény füst miatt a közúti, vasúti forgalom fennakadását is előidézhetik, akár az emberre is közvetlen életveszélyt jelentve!

1.) Kora tavasz, hóolvadás után közvetlenül:
Még nem indul meg a fákban a nedvkeringés. 
Okai: a rét- és tarlóégetések továbbterjednek
Érintett területek: Lombos erdőtelepítések és felújítások
2.) Nyári hónapok:
Forró időjárási viszonyok, hosszú csapadékmentes időszak, amikor az erdei avar és tűlevélréteg teljesen kiszárad
Okok: gondatlanság (tábortüzek, eldobott cigarettacsikkek)
Érintett területek: Erdei- és feketefenyő állományokban, idősebb lombos állományokban

A fafajválasztással nem előzhető meg az erdőtűz, ugyanis a fafajt elsősorban a termőhely határozza meg. Ugyanúgy az őshonos borókás-nyárasok is a tűz martalékai lesznek, mint az akác, vagy erdei fenyő állományok. Nem a fafaj a felelős a tűzkárért! Akkor talán a klíma?
A klimatikus viszonyok is nagyban befolyásolják a fafajválasztást! Hiába is próbálkozna meg az erdőtelepítő az alföldi erdőssztyepp klímában bükk vagy éger telepítésével, hiszen a statisztikák szerint ott ritka az erdőtűz, öngólt rúgna: az alföldön nem élnek meg ezek a fák. Ne keverjük össze a tyúkot a tojással! Lássuk be, hogy egy égeresben azért ritka a tűzkár, mert ott a klíma eleve megelőzi ezt a problémát! Ha nem is a klíma felelős, akkor mi vagy ki?
Igen. Ki a helyes válasz! Az ember. Évente több milliárd forint értékű nemzeti (magán- és állami) vagyont herdálunk el az erdőtűzzel! Ami mind-mind megelőzhető lenne, kis odafigyeléssel, körültekintéssel, környezettudatossággal. És nem kell más, csak gyermekkorban a cserkészeknél, úttörőknél (aki, ami volt) tanultak betartása!
Ismétlésül öt pontban összefoglalom:
-    Amikor tűzrakási tilalom van, nem gyújtunk tüzet!
-    Nem dobálunk el égő csikkeket, sem nagyító üvegfelületet
-    Nem szemetelünk egyébként sem.
-    Ha tüzet rakunk, azt a kijelölt helyen tesszük!
-    A tüzet használat után gondosan eloltjuk!
Sajnos a fentieket nem lehet elégszer elmondani. Pedig a fentiek betartásával majdnem minden erdőtűz megelőzhető lenne!